sapientia.ro

Főoldal / Hírek /

Áder János a Sapientián: az embernek a saját természetével kell megküzdenie

Eddig az ember a természettel küzdött, most saját természetével kell megküzdenie – idézte Áder János magyar köztársasági elnök Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus hatvan évvel ezelőtti gondolatait csütörtökön a Csíkszeredai Karon tartott előadásában. 

A köztársasági elnök a klímaváltozás és a vízválság kérdéseiről tartott előadást a kar aulájában diákok és tanárok előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld hőmérséklete az emberi beavatkozásnak köszönhetően indult gyors ütemű emelkedésnek, a klímaváltozás pedig szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő. Ezzel párhuzamosan az ivóvízkészletek elapadása, a túlnépesedés és a biológiai sokféleség csökkenése is veszélyezteti az emberiség jövőjét. Áder János úgy vélte: a 21. század a víz évszázada lesz, és ha az emberiség nem képes változtatni a lineáris gazdasági modellen, társadalmi összeomlásra számíthat. 
 
Fotó: MTI / Archív 
 
Kulcskérdésnek nevezte a környezetszennyezés leállítását, a föld termőképességének megőrzését, a felelős erdőgazdálkodást és az energiafelhasználás csökkentését. Magyar találmányokat is bemutatott, amelyek a környezettudatos gazdálkodást teszik lehetővé. Példaként említette a vízőrnek elnevezett szert, amely réteget képez a termőföld felszínén: beengedi a csapadékot, de gátolja a víz elpárolgását. Újabb jó példaként beszélt a szintén magyar tudósok által kifejlesztett klímavédő takarmányról, amely 90 százalékkal csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását.
 
Áder János előadásában a múlt hónapokban készült felvételekkel mutatta be a klímaváltozást, illetve a szélsőséges időjárást. Elmondta: az utóbbi száz év legmelegebb húsz évét az elmúlt 22 évben jegyezték. A Föld több országában rekordokat döntő árvizek, és soha nem látott aszály pusztítottak. A szélsőséges időjárás következményei közé sorolta az erdőtüzeket, az invazív növény- és állatfajok elterjedését, valamint korábban nem ismert betegségek megjelenését is.  Megemlítette: az időjárási szélsőségek egyre kiszámíthatatlanabb helyzeteket teremtenek, 2018-ban napról napra megdőlt a Duna vízszintjének a negatív rekordja, miközben az elmúlt 17 év alatt négyszer dőlt meg a Duna árvízi vízállásának rekordja is. Egy felmérés adatait idézte, amelyek szerint az Olt, a Szamos, és a Maros vízhozama egyharmadával csökkent az elmúlt 25 évben.
 
Elmondta: a Földön évente két magyarországnyi terület sivatagosodik el, és egy olaszországnyi területről tűnik el az erdő. A vízkészletnek csupán a 0,007 százalékát teszi ki a folyékony halmazállapotú, könnyen elérhető, tiszta édesvíz. Bemutatta: ez az arány egy hatliteres fazékban egyetlen csepp. A népességnövekedésről szólván elmondta: a számítások szerint Indiának 2050-re annyi lakosa lesz, amennyien az egész Földön éltek 1918-ban. Az Afrika középső felén fekvő Nigéria lakossága 1950-ben 34 millió volt, ma 200 millió, és az előrejelzések szerint 2050-ig számuk megkétszereződik.
 
Elkerülhetetlennek tartotta az elvándorlást a túlnépesedett területekről, amely soha nem látott társadalmi feszültségeket idéz majd elő. Példaként hozta fel, hogy a szíriai polgárháborút is három aszályos év és az emberek életkilátásainak romlása előzte meg. A köztársasági elnök többször is megszavaztatta hallgatóságát, és a válaszoknak megfelelően alakította előadása szerkezetét. Befejezésül, erdélyi tájképeket mutatva, kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a környezetüket olyannak, amilyennek most látják. (mti)

áder jános, környezetvédelem

Eseménynaptár

2019. június

KeSzCsSzVa
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930