sapientia.ro

Főoldal / Hírek /

Lupescu Radu: Felesleges volt elbontani a kolozsvári Híd utcai kaputornyot

Elővédművek kutatására, ilyen típusú építmények azonosítására viszonylag ritkán nyílik lehetőség, ezért is fontos, izgalmas a kolozsvári Híd utcai kaputorony régészeti kutatása – hangzott el dr. Lupescu Radu előadásában, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2019 rendezvénysorozat művészettörténeti szekcióján, a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának docense elmondta: sok típusú forrással rendelkeztek a toronyra vonatkozóan, amelyek jól dokumentálják a létesítményt és környezetét, viszont problémát jelentett a kutatás során, hogy ezek közül nincs két egyforma. „Szerencsére későn, 1870 és 1872 között bontották le a tornyot, így fényképek is rendelkezésre állnak úgy a belső, mint a külső homlokzatról, így egyedülálló módon ismerjük a tornyot” – magyarázta a szakember.

A Híd utcai torony (Lakatosok tornya) a 15. század második felében épült, az 1470-es évek végén fejezték be. A kaputorony előtt híd vezetett át a Malomárkon keresztül, a tornyon vagy az előkapun volt egy 1477-es évszámot megörökítő kő, akkor fejezhették be az itteni építkezést. A hídépítést három emléktáblával is megtisztelték, egy latin és egy magyar nyelvűvel, valamint egy Kolozsvár címerével ellátott plakettel. A latin nyelvű őrződött meg 1580-ból. A torony előtt egy őrház is épült, emléktáblájának 1544-es szövege ismert.

Az útjavítási munkálatok miatt gyorsan kellett dolgozni, így csupán felületében tudták kutatni a régészek a területet. „Pontszerűen ástunk le, nem beszélhetünk teljes feltárásról. A legkorszerűbb eszközök – drónfelvételek, fotometrikus módszerek, lézeres szkennelés - alkalmazásával mentettük a menthetőt” – mondta Lupescu. A kutatás három szakaszra osztható, ebből kettőt fejeztek be, a harmadik fázis jelenleg is zajlik. Az érintett területen 1968-ban Gyulai Pál folytatott ásatásokat, így a szóban forgó járdaszakaszt nem vizsgálták, szemben a keleti járdával, valamint a jövet- és menetiránnyal.

Az úttest szakaszánál történő feltáráskor két fal került elő.  Egy konzisztensebb, valamint annak egy későbbi folytatása. A 160 cm-es vastagságú falat a közművesítés során teljesen szétverték, így annak állapotáról semmilyen korábbi dokumentáció nem áll rendelkezésre, a régészek ezért a északi és a déli végét tudták alaposabban megvizsgálni.

A fal déli végében egy pince téglaboltozatának indítása került elő, majd a fal keleti irányba fordult be, itt előkerült a sarka. „Ez alapján feltételeztük, hogy a Híd utcai kaputorony alapozását találtuk meg. A pince jelenléte egyértelműen egy későbbi beavatkozásra utal. A fal másik végében, 3 méteres mélységben megjelent a kavicsos altalaj, amire építkeztek. Három különböző falazástechnikát is azonosítottunk. Törtköves alapozású, gyönyörű rendezett falról beszélünk, hatalmas kváderköveket is tartalmaz, egyesek a 80 cm-es hosszt is elérik. Helyenként nem használtak habarcsot, máskor viszont megjelenik, így arra következtettünk, hogy előkerült egy római fal. Szondázás után előkerült egy másik sarok, így arra jutottunk, hogy kaputoronyalapozásról lehet szó. Továbbá két kváderkövet egy ácskapoccsal fogtak össze, ez szintén a római korra utalhat. A főfalat utólag egy másikkal egészítették ki, ez esetben hevenyészett építkezésről beszélhetünk. Eredeti vastagságát lehetetlen megállapítani, mivel a lefektetett cső szétrombolta az oldalát” – számolt be Lupescu Radu. Hozzátette: ezen a pontot örömmel nyugtázták a torony megtalálását, azonban akadtak zavaró tényezők. Az egyik, hogy az előzetes számítások és dokumentumok alapján a torony mintegy tíz méter hosszú volt, a talált fal viszont 18 méteres hosszúságú. E mellett a falsík ferde és nem merőleges volt, de reménykedtek abban, hogy a következő szelvény segít a tisztánlátásban.

A menetirányi feltáráskor talált falak tájolása azonban más és más volt, így a kép továbbra sem állt össze. Itt is felszínre került egy nagyon masszív építmény, melynek közepét szintén megrongálták a szennyvízcsatorna lefektetésekor. Az alapozásnál törtkövet, római téglákat, tetőcserepeket használtak, római kváderkövek is előbukkantak. A legérdekesebb fejlemény, hogy a szomszédos szelvényben megtalált pinceboltozatra itt is ráleltetek.  A cső alatt pedig egy elszenesedett, elkorhadt cölöpöt azonosítottak, ami az építkezéskor használt állvány maradványa lehet.

Az északi oldalon szintén két falat találtak. A két szelvényt Kolozsvár fő szennyvízcsatornája választja el egymástól, szemel látható, hogy ezek a falak összefüggtek. „Az egyik fal jóval gyengébb megtartású volt, mindössze 60 cm vastag, vegyes falazatról van szó, míg a másik 90 cm vastag masszív kőfal. A falazástechnikát tekintve úgy tűnt, hogy egy létező fallal van dolgunk, ennek felhasználásával építettek össze valami mást. A belsejéből 16-17. századi kályhacsempék és reneszánsz ajtóablakkeret-töredékek kerültek elő. Ezek után egyértelművé vált, hogy a Híd utcai tornyot máshol kell keresni, minden addigit újra kell értelmezni. Segítségünkre volt a sok alaprajz közül egy viszonylag hitelesnek tűnő, 1751-es, kevésbé ismert dokumentum. Ez alapján pillanatok alatt összeállt a kép.

Az először megtalált hatalmas fal nem más, mint a torony elővédművének részét képező építmény. A folytatásában indul egy keskenyebb fal. Ez a fal a városfalhoz csatlakozik. Gyulai Pál korábban szintén megtalálta a városfalat így a két ásatás kiegészíti egymást. A városfalhoz építettek egy házat, ennek jelenik meg a pinceboltozata, és a városfal értelemszerűen csatlakozik a várostoronyhoz, ami viszont 10 méter hosszú fal, így egyértelmű a helyzet. Előtte egy kis építmény látható, az őrház, amit 1544-ben említettek, ez szintén megjelenik az ásatásban, az egészet a másik oldalról is átöleli egy fal” – vázolta Lupescu Radu. A két falsíkról kiderült, hogy ferdék, majdnem egyirányúak, de nincsenek egy síkban, törés van közöttük, ez valószínűleg egy ajtót kialakítására utal.

A felmérési rajzról is látható, hogy a 18 század első évtizedeiben már megjelennek az első, várfalhoz hozzáépített polgárházak és a megjelenő pinceboltozat is egy ilyen épülettel áll összefüggésben. Továbbá különféle szórványos leletek is előkerültek, nem zárható ki, hogy ezek valamelyik híd részét képezték. A szakember szerint kár, hogy elbontották a Híd utcai tornyot, hisz bontáskor sem a postaépület, sem a vele szemben található épületek nem léteztek, a járműforgalmat pedig a torony mellett is elhaladhatott volna.

híd utca

Eseménynaptár

2019. december

KeSzCsSzVa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031